Az előadás a youtube-on

Az előadás prezentációja

A klubest videófelvétele a Youtube-on megtekinthető: https://youtu.be/MJ_aHRu0a3A

Liska Tibor (1925-1994) kutatásai olyan társadalmi-gazdasági modell kidolgozására irányultak, amely mindenki számára biztosítja az alapvető megélhetést, ugyanakkor lehetőséget teremt a szabad vállalkozáshoz. A modell lényege az önszabályozás, amihez számtalan feltétel együttes teljesülése szükséges, amik egyelőre cseppet sem elfogadottak, sőt, közülük több kifejezetten ellentétes a közfelfogással. Történelmi távlatokban gondolkozva mindegyik esetében kimutatható (vagy belemagyarázható) az elfogadás irányába mutató tendencia, de ebből nem következik, hogy valaha is elfogadottak lesznek. Szkeptikusok számára csemege lehet a hitek és/vagy tévhitek végiggondolása, amik ezzel kapcsolatban felmerülnek.

Az előadó, F. Liska Tibor a Széchenyi-díjas közgazdász, Liska Tibor fia.

A klubest videófelvétele a youtube-on megtekinthető.

Az előadás 1:49-ig tart, utána kérdések, hozzászólások. Az előadás ismertetője és prezentációja a blogon található meg.

"Az alternatív étrendi mozgalmak között az egyik legsikeresebb a paleolit táplálkozás. A paleolit étrend legfontosabb jellemzője, hogy számos ponton megkérdőjelezi a jelenleg elfogadott dietetikai ajánlásokat, iránymutatásokat, s egy teljesen újszerűnek tűnő ajánlási rendszert fogalmaz meg. Az ajánlási rendszer négy pontra épül:

1. A paleolit kori ember rekonstruált étrendje, életmódja.
2. A természeti népek körében végzett megfigyelések, kutatások.
3. Az étrendhez való "korlátozott alkalmazkodóképesség" tétele.
4. Tudományos kutatások, vizsgálatok eredményei.

A 4 fő pillér mellett a paleolit étrend számos, már korábban megfogalmazott alternatív étrendi ajánlást ("low carb", szakaszos böjt, ketogén étrend) is integrál, amiben a külöböző irányzatok nem egységesek. Mind nemzetközi, mind hazai szinten számos szerző foglalkozik a kérdéssel, könyvek, folyóiratok, honlapok százai foglalkoznak a témával. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a "paleolit" kifejezés köré egy sajátos alternatív életviteli mozgalom épült ki az elmúlt években, melynek megértése legalább olyan fontos, mint a paleolit étrendi ajánlások mögött álló érvek vizsgálata.

A paleolit étrend kritikái általában az evolúciós, adaptációs folyamatra, illetve a kőkori emberről szóló ismeretekre épülnek. Viszonylag kevés kritika vizsgálja, hogy a paleolit étrend ajánlásai a gyakorlatban hogyan viszonyulnak a táplálkozással kapcsolatos problémákhoz, ajánlásokhoz. Az előadás során áttekintjük a paleolit étrend előzményeit, érveit, a dietetikai ajánlásokat érintő kritikáit és a paleolit étrend alkalmazásának potenciális előnyeit, hátrányait.

Az előadó, Meleg Sándor, dietetikus, szociális munkás, az alimento.blog.hu szerzője."

Bővebb információ és az előadás prezentációja a blogon található.

Kínzó kérdések az energiával kapcsolatban:

• Apúúú, mi az, hogy energiaaa, és mi az hogy hosszútávúúú?
• Megújuló energia: fából készül-e a vaskarika?
• Túléljük-e magunkat, és ha igen, akkor mennyivel?
• Mi a "Föld űrhajó" jövője?
• Vajon van-e hosszútávú megoldás a fenntartható fejlődés vagy legalább a stagnálás érdekében?

Válaszkísérletek, ha nem is a megoldás, de az értelmes vita érdekében:

• A megújuló energiák fajtái, eredetük, hasznosítási lehetőségük, különös tekintettel a napenergiára
• A napelem (fotovoltaikus cella) hatásfoka, korlátai, fejlődési lehetőségei
• Példák megújulóenergia-szüretre

Az előadás prezentációja

A klubesthez tartozó blogbejegyzés

1. Miért olyan elterjedtek és miért olyan vonzóak az összeesküvés-elméletek (nem csak Magyarországon)?
2. Milyen társadalmi feltételek kedveznek az összeesküvés-elméletek elburjánzásának?
3. Mikor hihetünk az összeesküvés-elméletekben, és milyen logikai problémákat rejt az összeesküvés-elméleti gondolkodás?

Az előadó Krekó Péter, az ELTE PPK tanársegédje, a Political Capital Institute igazgatója. Doktori kutatási témája az összeesküvés-elméletek szociálpszichológiája.

Kommentálható a blogon.

Az elmúlt két évtizedben - részben a világgazdasági válság hatására, részben magának a tudománynak a belső fejlődése eredményeként - fokozatosan elfogadottá vált a közgazdaságtudomány új irányzata: a viselkedési közgazdaságtan. Ez az új diszciplína nagy szerepet tulajdonít az ösztönszerű, illetve a nem a tudat által vezérelt folyamatoknak az emberi viselkedésben. Vagyis a racionalitás mellett, sőt az előtt, a döntési helyzetekben kísérletileg azonosítja az öntudatlan választásokat, amelyek gyakran a józan ész szemszögéből irracionálisnak vagy legalább is nemracionálisak tűnnek. Mindez új kihívást jelent a szkeptikusoknak, hiszen nemcsak az üzlet, hanem a politika, sőt a szociális média tömegbefolyásolása is egyre kiterjedtebben alkalmazza ezeket a módszereket.

Az előadás prezentációja a blogon megtekinthető.

Táplálékaink kémiai szerkezetüket, illetve megjelenésüket tekintve lehetnek savasak, lúgosak, vagy semlegesek, azonban szervezetünkre gyakorolt hatásuk nem pusztán kémiai természetüktől függ, hanem az anyagcsere során bekövetkező lebomlásuk különböző mechanizmusától is. A fokozottan savtermelő, vagy alkalizáló táplálkozás a szervezet számára egyáltalán nem előnyös, a savtermelő tápanyagok valószínűsíthető, hogy káros biokémiai következményekkel járnak. A megfelelő étrend és a speciális diéták összeállításánál minden esetben a tudományos evidenciákra épülő táplálásterápia biztosítja a szakszerű ellátást, amelynek alapja a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás.

A prezentáció a blogon megtekinthető.

"Lehet hogy nem tudjuk hogy hogyan, de működik!" - állítják gyakran vitapartnereink. Véleményem szerint azonban még megtervezni se lehet egy kísérletet, ha nincs elképzelásünk a hatásmechanizmusról, az elméleti háttérről. Értelmezni az eredményeket pedig pláne nem lehet enélkül. Megmutatjuk, hogy a statisztikában a "szignifikáns eredmény" fogalma hogyan csúszott át az eredeti "figyelemreméltó eredmény" jelentésből "bizonyíték" jelentésbe, ezzel is túlzott súlyt helyezve a kísérleti bizonyítékoknak az elmélettel szemben. Sokféle példán keresztül mutatjuk be, hogy a kísérleti igazolás csupán egy eleme az elmélet bizonyításának - a reális hatásmechanizmus ismerete legalább olyan fontos.

A prezentáció a blogon megtekinthető.

A 21. században - sokak várakozásával ellentétben - a téveszmék, áltudományos nézetek nem tűntek el, hanem éppen terjedőben vannak. Ezt sokan az emberi butasággal vagy ostobasággal magyarázzák. A téveszmék elterjedtsége azonban inkább arra utal, hogy az ember evolúciósan arra van programozva, hogy generáljon és rögzítsen eszméket és közben ugyanezt tegye a téveszmékkel.

A bevezető előadás három kérdést jár körül. (1) hogyan igyekszünk felismerni a természetben előforduló mintákat, miként alkotunk ezekből a mintákból modelleket és kontrafaktuális dolgokat. (2) milyen pszichológiai, szociológiai és politikai eszközöket alkalmazunk, hogy a szabályokat és eszméket, de épp így a téveszméket rögzítsük (pl. kognitív disszonancia vagy csoporthatás). (3) Mi a történelmi trendje a tudomány, mint univerzális minta-kereső és minta-tesztelő rendszer társadalmi alkalmazásának, és milyen új tényezők léptek fel a 20. század végén, amelyek érthetővé teszik, hogy az emberek más, korábban már megcáfolt mintaazonosító rendszereket (mítoszokat, ideológiákat) hajlamosak alkalmazni, gyakran éppen a tudomány ellenében.

Marosán György a Szkeptikus Társaság tagja, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi karának főiskola tanára, okleveles fizikus, a filozófiai tudományok kandidátusa.

Az előadás prezentációja megtekinthető a blogon.

Noha a védőoltások az orvostudomány legcsodálatosabb találmányai közé tartoznak, az utóbbi években hazánkban is felbukkantak azok a csoportok, melyek nem szakmai alapon, hanem - jobb esetben hozzá nem értésből és tudatlanságból fakadóan - rémhírterjesztéssel, félrevezetéssel, a manipuláció klasszikus eszköztárával próbálják megingatni a bizalmat a védőoltásokban.

Előadásom első felében a szűkebb értelemben vett "technikai" kérdésekkel fogok röviden foglalkozni a védőoltások kapcsán: mi bizonyítja, hogy hatásosak, mi bizonyítja, hogy biztonságosak, mi indokolja a kötelezővé tételt. A teljes témát természetesen nem járhatom körbe szisztematikusan, már pusztán az időbeli korlátok miatt sem - sokaknak ez azonban valószínűleg amúgy is ismerős, vagy legalábbis a blogomból megismerhető. Ennek megismétlése helyett inkább arra fókuszálok, hogy a leggyakrabban emlegetett védőoltás-ellenes mítoszokat, hazugságokat bemutassam és persze röviden cáfoljam is.

Az előadásom második felében elszakadok a szigorúan vett "technikai" kérdésektől, és igyekszem a jelenség hátterét megvizsgálni. Kik azok a védőoltás-ellenesek, mi motiválja őket, miért mondják, amit mondanak és miért gondolják, amit gondolnak? Ezek azért fontos kérdések, mert az általuk terjesztett félrevezetésekkel szemben tartós eredmény csak akkor érhető el, ha megpróbáljuk az ő és még inkább az általuk megvezetett, megvezetni kívánt emberek motívumait is megérteni.

A tételmondat, ami mellett argumentálni fogok, hogy - bármennyire is nincs igazuk - a lehülyézés, a legyilkosozás, illetve - néhány extrém esettől eltekintve - a törvényi úton, adminisztratív eszközökkel történő üldözés a XXI. században jó esetben minimum felesleges és értelmetlen, rossz esetben egyenesen káros, kontraproduktív, épp a népegészségügy érdekeire nézve.

A fentiekkel összhangban, az előadás zárásaként arról beszélek - részint a szakirodalom, részint a személyes tapasztalataim alapján -, hogy mik a célravezető kommunikációs, érvelési stratégiák, mik a helyes lépések, hogy hosszútávú eredményeket érjünk el a gyermekeink egészsége érdekében egy olyan világban, melyben a védőoltás-ellenesek ezt, ha nem is tudatosan, de veszélyeztetni igyekeznek.

Az előadás prezentációja és videófelvétele a blogon megtekinthető.

A hangfelvételben: 0:2:55-től Dr. Lakos András előadása, 0:42:30-tól Dr. Paál Tamás előadása, 1:13:20-tól vita, hozzászólások.

Dr. Lakos András prezentációja a blogon megtekinthető.

Az elmúlt években a gyógyászati céllal használt termékek palettája gyökeresen átalakult, és az étrend-kiegészítők számának növekedésével ezek a termékek jelentős szerepet kapnak az öngyógyításban is. Noha a jogszabályok szerint ezeket a készítményeket nem szabad gyógyhatással reklámozni, az interneten és a sajtóban közzétett hirdetések szövegeiben ez nem mindig tükröződik. A szakszerűtlen alkalmazás mellett komoly problémát jelent, hogy ezek a készítmények a piacra kerülést megelőzően nem esnek át hatósági minőségellenőrzésen. A hatósági kontroll hiánya visszaélésekre, hamisított termékek forgalmazására ad lehetőséget, amelynek következményei a fogyasztókat sújtják. Hasonló, de még több és súlyosabb minőségi probléma jellemzi az engedély nélkül forgalmazott termékeket. Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának Farmakognóziai Intézetében dolgozó egyetemi adjunktusa a kutatócsoportja által elvégzett minőségvizsgálatok eredményeit és az azokból levonható következtetéseket elemzi előadásában, kitérve a fogyasztószerekkel, potenciafokozókkal és egyéb termékcsoportokkal nyert tapasztalatokra is.

Az előadás prezentációja a blogon megtekinthető.

Főbb témák:

1. A kőolaj körüli problémák.

A kőolaj kitermelésének esetén az érvelés gyakran kis jelentőségű mutatók értéke körül zajlik, a lényeges mutatók pedig nem kerülnek előtérbe. Így a meglévő készletek nagysága jelentős vita tárgya, de a kitermelhetőség, az energetikai visszatérülés és a kitermelés várható sebessége nem képezi jelentős vita tárgyát, noha igazán az utóbbi szempontok határozzák meg a jövőbeli alakulását. 2. Egyéb nem megújuló energiaforrások.

A többi fosszilis és nem megújuló forrás esetén is érdemes tekintettel lenni a korai kitermelési tetőzés elméletének képviselőire, mert az érvrendszer számos mellőzött tény kiemelésére épül, és korábbi gondokat vetít elő a hivataloshoz képest (földgáz, kőszén, urán). 3. A megújuló rendszerek sajátos problémái.

A megújuló energiaforrások

• skálázása
• m2-re vetített teljesítménysűrűsége
• intermittenciája
• fejlettsége, hálózatba köthetősége.

Az előadás prezentációja a blogon megtekinthető.

A prezentáció a blogon megtekinthető.

Nyelvében él-e a nemzet? Mit értsünk azon, hogy „nyelvében”, hogy „él”, hogy „a nemzet”? Persze van ennek egy felszíni üzenete, hogy a nyelv – úgy általában – nagyon fontos a nemzet számára. Ez igaz, a nyelv mindenki számára fontos. De most sorra szeretném venni a szállóigében megbújó burkolt állításokat: mit gondolunk erről ma? Egyáltalán, igaz ez?

A húrelmélet gyökerei a 60-as évek végére nyúlnak vissza. Hogyan lett az erős kölcsönhatások leírásából TOE ("mindenség elmélete") jelölt? Milyen fizikai problémák motiválták története során és ma? Van-e eredménye a húrok pengetésének? Az előadásban érintek tudományfilozófiai vonatkozásokat is, és kitérek a kísérletekhez való viszony kérdésére.

Az előadó tudományos főmunkatárs, MTA-ELTE Elméleti fizika kutatócsoport, az MTA doktora.

A klubnap témája ez esetben nem igazán "szkeptikus", hanem inkább a tudomány peremterületéről való. Mint ilyen, vannak olyan jellemzői, amelyekkel egyébként általában inkább az áltudományok esetében találkozunk. Vannak, akik nem is igazán tartják tudományos elméletnek (lásd pld. itt, itt vagy itt) a húrelméletet. Ezekben a kérdésekben szeretnénk tisztán látni.

A hangfelvétel minősége sajnos gyengébb a megszokottnál. Az előadás prezentációja a blogon tekinthető meg.

Az előadás prezentációja a blogon megtekinthető.

A témával már foglalkoztunk egy másfél évvel ezelőtti klubnapon. Akkor Dr. Fenyő Mártát, a polarizáltfény-terápia feltalálóját hívtuk meg. Falus András mostani meghívását az indukálta, hogy idén Fenyő Mártával és két másik szerzővel egy cikket közöltek az Orvosi Hetilapban és az Inflammation Research folyóiratban a polarizált fény biológiai hatásáról.

A filozófia művelésének értelmességével szemben felhozott legerősebb érv nagy vonalakban a következő. A filozófia célja igaz kijelentéseket tenni a valóság, a megismerés, a helyes cselekvés stb. természetéről, és ezzel végső, konszenzuálisan elfogadott megoldásokat találni a filozófiai problémákra. Csakhogy: a filozófia egyetlen területén sincsen (és nem is volt és nem is lesz soha) konszenzus a filozófusok között. E disszenzus nem abból fakad, hogy bizonyos filozófiai elméletek hívei kognitív és/vagy morális hátrányban volnának a rivális elméletek híveivel szemben. Mivel e disszenzus kognitív és/vagy morális szempontból egyenrangú felek közt áll fenn, ez azt mutatja: a filozófia segítségével nem juthatunk el igaz kijelentésekig a valóság, a megismerés, a helyes cselekvés etc. természetéről. Mivel azonban éppen ez volna a filozófia feladata, ezért értelmetlen vállalkozás a filozófia művelésébe fogni.

Előadásom három részből áll. Az első részben a filozófusok közti disszenzus mértékét és természetét elemzem. A második részben azt az érvet mutatom be, amely e disszenzus meglétéből a filozófia értelmetlenségére következtet. Végezetül megmutatom, hogy a disszenzusból vett érv hibás; a disszenzus meglétéből nem következik a filozófia értelmetlensége, és egyúttal azt is megmutatom, hogy – szemben az ortodox vélekedéssel – a filozófia feladata nem bizonyos konszenzusos kijelentések elfogadásából áll.

Az előadás prezentációja a blogon megtekinthető.

Az előadótól kapott előzetes ismertető:

„Nem vagyok tudós. Nagyüzemi növénytermesztési gyakorlattal rendelkező agrármérnök vagyok, több évtizedes vetőmagtermesztési tapasztalattal. Egyaránt jártas vagyok a konvencionális, intenzív, vegyszeres mezőgazdaság és az ökológiai gazdálkodás terén. Agrár-környezetvédelmi szakmérnök is vagyok, ezért a mezőgazdaság környezetre, természetre gyakorolt hatásainak elemzése a szakmámhoz tartozik. Szakterületem továbbá a fenntartható vidékfejlesztés is, mely a mezőgazdaság különböző válfajainak társadalomra és gazdaságra való hatásait is vizsgálja.

Megítélésem szerint a géntechnológia a tudomány fejlődésének forradalmi állomása, mely izgalmas, új lehetőségeket teremtett kutatóknak, növénynemesítőknek egyaránt. A génmódosított növények köztermesztésbe vonásáról azonban csak úgy lehet felelősen jól dönteni, ha megvizsgáljuk ennek lehetséges ökológiai, táplálkozás-egészségügyi hatásait.

Az első generációs GM növények köztermesztésbe vonása, az e körül kialakult tudományos és kevéssé tudományos viták egyúttal azt is jelzik, hogy a tudományfejlődés új korszakába értünk - amikor újra kell értékelnünk a tudomány és tudomány, tudomány és etika, tudomány és üzlet, tudomány és társadalom kapcsolatának átalakulását.”

Milyen társadalmi feltételei vannak, hogy a komplex techológiát a társadalom „kezelni” tudja, és ebből a szempontból milyen tapasztalatai voltak a két balesetnek?

A 2011. március 11-én bekövetkezett rekorderejű földrengés, valamint az azt követő szökőár után a japán Fukusima atomerőmű több blokkján is nukleáris veszélyhelyzet alakult ki. Az előadásban áttekintjük az eseményeket, bemutatjuk a hatásokat és elemezzük a lehetséges következményeket.

Az ajkai zagytározó gátja egy tipikus antropogén üledékes kőzet – tulajdonságai csak földtani (geokémiai, ásványtani, szedimentológiai) módszerekkel tisztázhatók. Kimutattuk, hogy a gát – a MAL Zrt. hivatalos koncepciójával szemben – nem alulról, hanem fölülről szakadt át. Ennek okait leginkább úgy foglalhatjuk össze, hogy a gát építése és a tározó kezdeti üzembe helyezése során durván megszegtek egy sor előírást.

Az előadás prezentációja megtekinthető a blogon.